Újrónafő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, felhasználása ellenőrzésének, valamint egyéb szociális ellátás szabályairól

Újrónafő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete
a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, felhasználása ellenőrzésének, valamint egyéb szociális ellátás szabályairól

Újrónafő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 17. § (5) bekezdésében, a 25. § (3) bek. b) pontjában, a 26. §-ában, a 32. § (1) bek. b) pontjában és (3) bekezdésében,
a 45. § (1), (5) bekezdésében, a 92. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, a 92. § (2) bekezdésében, valamint a 134/E. §-ban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:


I. FEJEZET


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. §


(1) Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek. Amennyiben pedig a támogatásra szorulók élethelyzete nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával segítsék elő helyzetük javítását.

(2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében Újrónafő Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat), az egészségügyi ellátórendszer és a civil szervezetek kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kezdeményezni.

(3) Az ellátást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot, egységben kell vizsgálni. Az ellátásokat úgy kell megállapítani, hogy azok elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási feltételeit.


Hatásköri és eljárási rendelkezések


2. §


(1) A nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (továbbiakban: törvény) rendelkezései az irányadó.

(2) A polgármester hatáskörébe tartozik

a) a lakásfenntartási támogatás,

b) a temetési támogatás,

c) az átmeneti települési támogatás megállapítása.



3. §


A szociális ellátások iránti kérelmek akár szóban, akár írásban a Jánossomorjai Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségénél (9244 Újrónafő, Szabadság u. 3.) vagy az e célra rendszeresített formanyomtatványon terjeszthetők elő, kivéve a 12. § (1) bekezdés b), c), e) pontját, melyeket a Mosonmagyaróvári Térségi Társulás (továbbiakban: Társulás) Egyesített Szociális Intézményében lehet előterjeszteni. 


Jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése


4. §


(1) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése szempontjából súlyosan veszélyezteti a kötelezett megélhetését a visszafizetés, amennyiben a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) 200 %-át.

(2) Kérelemre, a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.



Szociális gondoskodás rendszere


5. §


Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

a) települési támogatás nyújtásával, és

b) szociális szolgáltatások megszervezésével valósítja meg.



II. FEJEZET


Települési támogatások


4. §


Az önkormányzat települési támogatásként e rendeletben meghatározott feltételek alapján

a) lakásfenntartási támogatást,

b) temetési támogatást,

c) átmeneti települési támogatást,

d) rendkívüli települési támogatást

nyújt.





Lakásfenntartási támogatás


5. §


(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) Az önkormányzat a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatás).

(3) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(4) a) A lakásfenntartási támogatás egy havi összege az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség, valamint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege és az egy főre jutó havi jövedelem hányadosának szorzata a következő száz forintra felkerekítve, azonban legalább 2500 Ft.

b) Az egy négyzetméterre jutó elismert költség összege 120 Ft.

c) A lakásfenntartási támogatás egy havi összege kiszámítása szempontjából az egy főre jutó havi jövedelem a háztartás összjövedelme és a háztartásban élők számának hányadosa, de legalább 15000 Ft.

(5) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(6) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(7) Amennyiben a kérelmező háztartása közműtartozással rendelkezik, a lakásfenntartási támogatás feltételeként előfizetős mérő felszereltetése írható elő.

(8) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

(9) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.



Temetési támogatás


6. §


(1) Temetési támogatásra jogosult az az eltemettető személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át.

(2) A temetési támogatás összege az eltemettető vagy családtagja nevére kiállított temetési számla összege, de legfeljebb a helyben szokásos temetés költségének 10 %-a.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 180.000,- Ft.

(4) A temetési támogatás kifizetéséhez csatolni kell az eltemettető vagy családtagja nevére kiállított temetési számlát.

(5) A temetési támogatás iránti kérelem a temetés napjától számított 30 napon belül terjeszthető elő.


Átmeneti települési támogatás


7. §


(1) Az önkormányzat az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére átmeneti települési támogatást nyújt, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, és a kérelmező az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik.

(2) Átmeneti települési támogatás egyszeri és rendszeres támogatásként is adható.

(3) A rendszeres átmeneti települési támogatás legfeljebb három hónapra állapítható meg.

(4) Átmeneti települési támogatás egy naptári évben legfeljebb két alkalommal adható.

(5) Az átmeneti települési támogatás alkalmankénti, rendszeresen nyújtott támogatás esetén havi összege nem lehet kevesebb 5.000 Ft-nál, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.


Rendkívüli települési támogatás


8. §


(1) Az önkormányzat jövedelemhatártól függetlenül rendkívüli települési támogatásban részesíti azon személyeket, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) A rendkívüli települési támogatás összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 25 %-ánál, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át.

(3) A rendkívüli települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában is folyósítható annak,

a) akinek a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetében egyszeri nagy összegű kiadása keletkezik, és

b) akiről – a rendszeres jövedelmére való tekintettel – valószínűsíthető, hogy a kölcsön visszafizetésére képes.

(4) A kamatmentes kölcsön felhasználásáról számlákkal, hivatalos iratokkal el kell számolni.

(5) A kamatmentes kölcsön összege legfeljebb 150.000 Ft, melyet a folyósítást követő hónaptól kezdődően legfeljebb 12 havi egyenlő részletben kell törleszteni.

(6) Az önkormányzat és a kölcsönt felvevő, a visszafizetés feltételeiről szerződést köt.

(7) A rendkívüli települései támogatás hivatalból is megállapítható.

(8) A kérelem elbírálásához szükséges igazolások előzetes beszerzésétől el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhető, hogy a kérelmező a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával is megerősíti.



A települési támogatás közös nyújtásának szabályai


9. §


(1) Települési támogatás pénzbeli és természetbeni támogatás formájában is nyújtható.

(2) A lakásfenntartási támogatás és az átmeneti települési támogatás együttes nyújtása kivételével, a kérelmező részére több jogcímen is megállapítható települési támogatás.


10. §


(1) A rendkívüli települési támogatás, valamint a temetési támogatás kivételével, a települési támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként az önkormányzat előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani köteles.

(2) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására köteles az alábbiak szerint különösen:

a) az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban is egy-egy darab szeméttároló edény (kuka) elhelyezése és rendeltetésszerű használata szükséges, továbbá a szemétszállítási szolgáltatás igénybevétele,

b) az általa lakott ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar vonatkozásában szükséges az állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása, különös tekintettel az ebtartásra és az ahhoz kapcsolódó védőoltások meglétére vonatkozóan,

c) szükséges a lakáshoz tartozó udvar, kert és a kerítésen kívüli utcafronti rész gyommentesítése és rendben tatása, különös tekintettel az esetlegesen ott található gaz, szemét és lom eltávolítására, illetve mindenféle szemét zárt tárolóban történő tárolására,

d) az ingatlan előtti járdának pormentesítéséről és síktalanításáról gondoskodni kell, járda hiányában 2 méter széles területsávnak a tisztántartásáról és síktalanításáról; a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb a telekhatáron kívüli és max. 20 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, valamint az ingatlan előtti vízelvezető árok kiásása és folyamatos tisztántartása a kerítés teljes hosszában a bejáratok kivételével (az árok mélysége min. 40 cm, alsó szélessége min. 40 cm, felső szélessége min. 60 cm),

e) szükséges a lakás padlózatának, falazatának folyamatos tisztán tartása, takarítása, szükség esetén meszelése,

f) a mosásra, valamint a rendszeres tisztálkodásra szolgáló vizes helyiség(ek) és a mindennapi használatra alkalmas módon kiépített és meglévő illemhely (WC) rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fokozott tisztántartása és fertőtlenítése szükséges,

g) az ingatlanban lakó összes személy vonatkozásában a személyi higiénia biztosítása rendszeres tisztálkodás által, valamint a személyi ruházat folyamatos napi szintű tisztántartása és tiszta helyen való tárolása szükséges.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését helyszíni szemle során kell vizsgálni.

(4) Amennyiben a helyszíni szemle során megállapításra kerül, hogy a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek – megfelelő határidő kitűzésével – a kérelmezőt hiánypótlásra kell felszólítani.


11. §


A rendkívüli települési támogatás, valamint a temetési támogatás kivételével a kérelmező, illetve az ellátást igénylők kötelesek a kérelmük benyújtásával egyidejűleg nyilatkozni arról, hogy a helyzetük javítása érdekében milyen életmódbeli, életvezetési változtatásokat kívánnak tenni.


III. FEJEZET


SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK


12. §


(1) Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások, személyes gondoskodás formái:

a) szociális étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

d) családsegítés,

e) idősek nappali ellátása.

(2) Az (1) bekezdés b), c), d) és e) pontja szerinti ellátást az önkormányzat a Mosonmagyaróvár Térségi Társulás keretében a társulási megállapodás alapján biztosítja. Az igénybevételének szabályait, valamint a térítési díjakat a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.

(3) Az Önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülő ellátottat a szolgáltatásért fizetendő díj 100%-áig támogatásban részesíti.


Szociális étkeztetés


13. §


(1) szociális étkeztetésre jogosult az a kora, illetve egészségi állapota miatt rászorult személy, aki önmaga, vagy eltartottja részére átmeneti vagy tartós jelleggel a nappali egyszeri meleg étkezésről gondoskodni nem tud.

(2) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni különösen azt a személyt, aki

a) mozgásában korlátozott,

b) krónikus vagy akut betegségben szenved,

c) fogyatékossága miatt önmaga fenntartásáról gondoskodni képtelen,

d) az a)-b) pontokban foglalt okok valamelyikének fennállása miatt eltartottjáról gondoskodni képtelen.

(3) A szociális étkeztetés történhet

a) házi segítségnyújtás  keretében házhoz szállítással,

b) a jogosult általi elvitellel.

(4) A térítési díj mértékét, a fizetés módját, valamint az ellátás igénybevételének nem szabályozott feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg. 


IV. FEJEZET


Záró rendelkezések


14. §


(1) A rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 11/2013. (XI.18.) önkormányzati rendelet.

(3) Amennyiben a kérelmező részére a rendelet hatályba lépését megelőzően az Sztv. szerinti lakásfenntartási támogatást állapítottak meg, lakásfenntartási támogatás formájában nyújtandó települési támogatásra az Sztv. szerinti lakásfenntartási támogatás időtartamának lejárta után jogosult.