Újrónafő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019 (III.1.) önkormányzati rendelete A helyi építési szabályzatról
Újrónafő Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32.cikk. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következő rendeletet alkotja:
ELSŐ RÉSZ
Általános rendelkezések
Fejezet
Általános előírások
- A rendelet hatálya
- §
- A rendelet hatálya Újrónafő község közigazgatási területére terjed ki.
- A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és jelen rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
- A rendelet a következő mellékletekkel együtt alkalmazandó:
- 1. melléklet: Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület) (továbbiakban: SZ-J1 terv),
- 2. melléklet: Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) (továbbiakban: SZ-J2 terv).
- A rendelet a következő függelékekkel együtt alkalmazandó:
- 1. függelék: Út mintakeresztszelvények.
- Értelmező rendelkezések
- §
E rendelet alkalmazásában:
1. Kötelező szabályozási elem
- a meglévő, megmaradó közterületi határvonal
- a tervezett belterületi határvonal
- a szabályozási vonal
- az építési hely határvonala
- az építési övezet, övezet határvonala
- a telken belüli fásítás
- az eltérő ütemezési területek határa
- a település védendő területének határvonala
- a temető védőterülete
2. Javasolt szabályozási elem
- az irányadó telekhatár
3. Tájékoztató elem
- a meglévő belterületi határvonal
- 4. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elem
- a helyi egyedi védett építmény
- a helyi egyedi védett növényzet
- a településképi szempontból meghatározó terület
- a régészeti lelőhely határa
- a tájképvédelmi övezet határvonala
- a védett természeti terület határvonala
- a fokozottan védett természeti terület határvonala
- az erdőrezervátum területe
- az erdőrezervátum magterülete
- a Natura 2000 terület határvonala
- az egyedi tájérték
- a természeti terület
- a pufferterület övezetének határvonala
- a magterület övezetének határvonala
- a magas természeti értékű terület
- a szennyvíztisztító védőterületének határa
- a vízműkút védőövezetének határvonala
- oktatási és egészségügyi intézmény védőtávolsága
5. Az övezeti jel értelmezése
beépítési mód
(oldalhatáron álló,
megengedett legnagyobb
legkisebb kötelező
zöldfelület %
területfelhasználási
szabadon álló)
beépítettség %
elem
kialakítható
kialakítható
kialakítható
megengedett legnagyobb épületmagasság (m)
legkisebb
építési
telekszélesség
(m)
legkisebb
építési
telekmélység (m)
legkisebb
építési
telekterület
(m2)
3. Szabályozási elemek
- §
- A kötelező szabályozási elemek megváltoztatásához a szabályozási terv és szükség esetén a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat.
- Az építési övezet, övezet határvonala az SZ-J terveken jelölttől az övezeti előírások betartása mellett elmozdítható
a) meglévő épület átmetszése, vagy nem meglévő telekhatárra illeszkedés esetén legfeljebb 10,0-10,0m
b) egyéb esetben legfeljebb 5,0-5,0 m mértékben.
- A javasolt és a tájékoztató szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
- A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek helye a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosítása nélkül változtatható.
4. A telekalakítás általános szabályai
- §
- Ahol az SZ-J terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatár vonal irányával.
- Az SZ-J terven az övezeti jelben az „SZT” jel az SZ-J tervben meghatározott telekalakítást jelent, ettől eltérni a 3. §-ban foglaltak szerint lehet.
- Az SZ-J terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelölt. Az így jelölt övezetbe tartozók telkek „K” jellel jelölt méretei nem változtathatók, kivéve az út céljára történő lejegyzését, a telekhatár rendezést.
- Saroktelek az övezeti jeltől eltérő mérettel és módon is alakítható, az alábbiak szerint:
- kertvárosias lakóterületen a telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek, valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe 700 m2
- falusias lakóterületen és vegyes területen a telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek, valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe 500 m2, legkisebb mélysége 20,0 m, legkisebb szélessége 16,0 m.
5. A telek beépítésének általános szabályai
- §
(1) A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait a tervezett közterület határtól kell számítani.
(2) Közterület-bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
6.A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
6.§
- Az építési hely határvonalait az SZ-J terv, vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.
- Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet, az építési helyet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni, figyelemmel a (3) bekezdésre.
- Saroktelken épület – amennyiben a részletes övezeti előírások másként nem rendelkeznek - a beépítési oldallal párhuzamos utcai telekhatártól 3,0 m távolságon belül, a beépítési oldalra merőleges utcai telekhatártól a már beépült tömb esetén a jellemző kialakult távolságra, beépítetlen tömb esetén 5,0 m-re építhető.
- Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a megengedett legnagyobb épületmagasság mértékénél.
- Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a (4) bekezdésbeli épületek közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani – kivéve a védőtávolsággal telepíthető épületeket.
- Utcafronti kerítés az SZ-J terven jelölt szabályozási vonalra, vagy ahol nem jelöl, a telek homlokvonalára létesíthető.
Fejezet
Korlátozó elemek
7. A rendelet által elrendelten
7.§
- A település védendő területének védőterülete az annak határától számított 1000,0 m széles területsáv. A védőterületen belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló építmény csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.
- A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.
- Egészségügyi, oktatási intézmények védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
8.Külön jogszabályban elrendelten
8.§
- Föld feletti villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten
- 20 kV-os vezeték: 5,0 – 5,0 m
- Gázvezeték védőtávolsága:
- nagy-középnyomású vezeték: 5,0 - 5,0 m
- középnyomású gázvezeték: 4,0 - 4,0 m
- A vízműkút védőövezete:
- a vízműkút belső védőövezete a kút tengelyétől márt 10 m sugarú kör
- a vízműkút külső védőövezete a belső övezet határától mért 100 m szélességű körgyűrű
- A vízfolyások partéltől mért 6,0-6,0 m-es területsávját vízügyi fenntartósávként kell figyelembe venni.
- A régészeti lelőhely építési tevékenységgel történő érintése feltételekhez kötött.
Fejezet
Az épített és természeti értékek, valamint a környezeti elemek védelme
9. Környezetvédelem
9. §
- Vízvédelmi besorolás:
- felszín alatti vizek: „A” fokozottan érzékeny terület
- felszíni vizek: általános védett terület
- A település területe a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny terület.
- A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell azt, hogy a közterületek levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit kiváltó növényfajtáktól származó virágpor mennyisége az alábbi értéket ne haladja meg:
- fák, bokrok 100 pollen/m3
- fűfélék 30 pollen/m3.
- A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
- A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.
- Levegőtisztaság védelmi kategóriák:
- Fertő-Hanság Nemzeti Park területei: ökológiailag sérülékeny terület.
- Zajvédelmi övezetek:
- 1. övezet: Fertő-Hanság Nemzeti Park területei, valamint a központi vegyes terület
- 2. övezet: a meglévő és tervezett belterület kivéve a gazdasági területeket
- 3. övezet (csendes övezet): az SZ-J terven akként jelölt terület
- A csendes övezet telkein – a lakóépületek és a lakótelek rendeltetésszerű használatán kívül – a környezetbe zajt kibocsátó tevékenység nem végezhető, építmény nem létesíthető, a külső környezetbe zajt bocsátó intézményi funkció nem telepíthető.
- A közigazgatási terület felszíne szennyeződésérzékenységi szempontból érzékeny kategóriába esik.
10.Táj- és természetvédelem
10. §
- A Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozó területek lehatárolását az SZ-J terv tartalmazza.
- A roncsolt felületek rekultivációs célja: erdősítés.
11.Értékvédelem
11. §
- A helyi egyedi védelem alatt álló értékeket az SZ-J terv tartalmazza.
- Településképi szempontból meghatározó terület lehatárolását az SZ-J terv tartalmazza.
- A régészeti lelőhely határát az SZ-J terv tartalmazza. Régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabály szerint kell eljárni.
12.§. Zöldfelületek
- A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.
- A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
MÁSODIK RÉSZ
Területfelhasználási, övezeti előírások
Fejezet
Terület-felhasználás az általános és a sajátos használat szerint
13. §
- A település igazgatási területének tagolódása:
- beépített és beépítésre szánt terület,
- beépítésre nem szánt terület,
- Beépített és beépítésre szánt terület
- Lakóterület
- kertvárosias Lke
- falusias Lf.
- Vegyes terület
- településközpont Vt
- központi Vk
- Gazdasági terület
- kereskedelmi, szolgáltató Gksz
- egyéb ipari Gipe
- Különleges terület
- egykori lokátor állomás területe Klk
- Beépítésre nem szánt terület
- Különleges terület
- temető Kt
- sportpálya Ksp
- Közlekedési terület
- közút terület KÖu
- Közműterület Köm
- Zöldterület
- közkert Zkk
- Erdőterület
- védelmi erdő Ev
- gazdasági erdő Eg
- közjóléti erdő Ek
- Mezőgazdasági terület
- általános Má
- gazdálkodási MáG
- gyep Mágyep
- Vízgazdálkodási terület V
Fejezet
Beépítésre szánt terület
13.Lakóterület
14. §
- A lakóterület besorolása sajátos használat szerint:
- falusias lakóterület Lf
- kertvárosias lakóterület Lke
- Telekméretek
- A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.
- Beépítés
- Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
- Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is.
- Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll áll. A már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.
- Az építési hely határait az SZ-J terv tartalmazza, vagy amennyiben a tervlap nem jelöli, a következő rendelkezés alapján kell azt meghatározni.
beépített tömbben | beépítetlen tömbben, vagy legalább három egymás melletti beépítetlen teleknél | |||
szabadon álló | oldalhatáron álló | szabadon álló | oldalhatáron álló | |
előkert | kialakult | 5,0 m | ||
oldalkert | 3,0 m | 6,0 (4,5 m**) | 3,0 m | 6,0 m |
hátsókert | 6,0 m (4,0 m*) | 6,0 m (4,0 m*) |
*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb
**amennyiben a telekszélesség 16,0 m-nél kisebb
- Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadon állóan beépíthető.
- A 16,0 m széles, vagy annál keskenyebb telken az építési hely ez esetben a tömbre jellemző beépítési oldaltól 1,0 m, a másik oldalhatártól 3,0 m.
- Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.
- A lakóterület telkeit el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közműves ivóvíz vezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezetékkel.
- A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelem: üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
- kötelező szennyvízcsatorna rákötés.
14. A falusias lakóterület építési előírásai
15. §
- A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhetők:
- fő funkciót hordozó épületként
1. egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület,
2. önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és közműipari építmény,
3. a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény.
- a fő funkciót kiegészítő épületként
1. gépjármű és egyéb tároló
2. állattartó épület
3. kisipari műhely
- A telkeken a b) bekezdésben felsorolt épületek csak az a) bekezdésben felsorolt épületek egyidejű építése esetén építhetők.
- Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a) bekezdésben felsorolt épületek építhetők.
- Egyéb épület, építmény – kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait – az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonaltól mérten 13,0 m-en túl építhető az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban foglaltakat is figyelembe véve.
- Övezeti előírások
Az építési hely | elhelyezkedése tömbönként | szabadon álló | oldalhatáron álló | szabadon álló |
Beépíthetőség | legnagyobb beépítettség /%/ | 30% | 30% | 30% |
legkisebb zöldfelület /%/ | 50% | 50% | 50% | |
Épület | legnagyobb épületmagasság /m/ | 3,5 m | 3,5 m, figyelemmel a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletre | kialakult |
szélesség /m/ mélység /m/ telekméret /m2/ | 20,0 m 35,0 m 700 m2 | 18,0 m 35,0 m 700 m2 | szabályozási terv szerint |
15. Kertvárosias lakóterület
16. §
- A kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető
- egy kétlakásos lakóépület
- önállóan, vagy az egyik lakás helyén a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület a fő funkciót kiegészítő épületként
- gépjármű és egyéb tároló.
- Övezeti előírások
Az építési hely
elhelyezkedése tömbönként
Oldalhatáron álló
Oldalhatáron álló
Beépíthetőség
legnagyobb beépítettség /%/
30%
30%
legkisebb zöldfelület /%/
50%
50%
Épület
legnagyobb épületmagasság /m/
3,5 m
4,5 m
szélesség /m/
20,0 m
20,0 m
Telekalakítás
mélység /m/
40,0 m
40,0 m
telekméret /m2/
800 m2
800 m2
Az építési hely
elhelyezkedése tömbönként
Oldalhatáron álló
Oldalhatáron álló
Beépíthetőség
legnagyobb beépítettség /%/
30%
30%
legkisebb zöldfelület /%/
50%
50%
Épület
legnagyobb épületmagasság /m/
3,5 m
4,5 m
szélesség /m/
-
20,0 m
Telekalakítás
mélység /m/
40,0 m
30,0 m
telekméret /m2/
700 m2
700 m2
16.Vegyes terület
17.§
- A vegyes terület besorolása sajátos használat szerint:
- településközpont Vt
- központi vegyes Vk
- Telekméretek
- A kialakítható telek legkisebb átlagos méreteit az övezeti jel tartalmazza.
- Beépítés
- Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni
- Az oldalhatáron álló építési hely a tömbre jellemző beépítésű oldalhatáron áll.
- A terület telkeit el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közműves ivóvíz vezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezetékkel,
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló legalább nyílt árokkal.
- A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelem:
- településközpont területen üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A
éjjel 45 dB/A
- intézményi területen üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A
éjjel 45 dB/A
- kötelező szennyvízcsatorna rákötés.
17. Településközpont terület
18. §
- A településközpont területen
- fő funkciót hordozó épületként
- több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, legfeljebb kétlakásos lakó, valamint nem csak a helyi lakosságot szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató épületek és sportépítmények építhetők.
- fő funkciót kiegészítő épületként
- a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és telken folyó tevékenységből adódó tároló épület.
- Az (1) a) bekezdésben felsorolt épületek közül az intézményi – oktatási, egészségügyi, szociális – épülettel beépített, vagy beépítésre kerülő telken az intézmény működtetéséhez kapcsolódó, legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra.
- Egyéb, az (1) a) bekezdésben felsorolt épületek a beépítés szabályai között a telkeken egymástól különálló épületként is építhetők.
- Melléképület csak a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület építhet.
- Az építési hely határait az SZ-J terv tartalmazza, vagy amennyiben a tervlap nem jelöli, a következő rendelkezés alapján kell azt meghatározni.
beépített tömbben | beépítetlen tömbben, vagy legalább három egymás melletti beépítetlen teleknél | |||
szabadon álló | oldalhatáron álló | szabadon álló | oldalhatáron álló | |
előkert | kialakult | 5,0 m | ||
oldalkert | 3,0 m | 6,0 m (4,5 m**) | 3,0 m | 6,0 m |
hátsókert | 6,0 m (4,0 m*) | 6,0 m (4,0 m*) |
*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb
**amennyiben a telekszélesség 16,0 m-nél kisebb
- Övezeti előírások
Az építési hely | elhelyezkedése tömbönként | oldalhatáron álló | szabadon álló | szabadon álló |
Beépíthetőség | legnagyobb beépítettség /%/ | 40% | 50% | 60% |
legkisebb zöldfelület /%/ | 40% | 30% | 30% | |
Épület | legnagyobb épületmagasság /m/ | 6,0 m, figyelemmel a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletre | 6,0 m | 12,0 m |
szélesség /m/ | 20,0 m | 40,0 m | SZ-J terv szerint | |
Telekalakítás | mélység /m/ | 50,0 m | 40,0 m | |
telekméret /m2/ | 1000 m2 | 1600 m2 | ||
Kizárólagos használat | templom | |||
Egyéb | Az övezetben egyházi építmény és annak kertje létesíthető. A megengedett épületmagasságot a templom magassága jelentősen meghaladhatja. |
18. Központi vegyes terület
19. §
- A központi vegyes területen igazgatási épület, egészségügyi, szociális, hitéleti, oktatási és kutatási építmény és az ezek működtetését végző személyzet és a tulajdonos számára lakások, valamint a működéshez kapcsolódó gazdasági, valamint állattartó építmények helyezhetők el.
- Övezeti előírások
Az építési hely | elhelyezkedése tömbönként | Szabadon álló |
Beépíthetőség | legnagyobb beépítettség /%/ | 20% |
legkisebb zöldfelület /%/ | 70% | |
Épület | legnagyobb épületmagasság /m/ | meglévő épület bővítése esetén: kialakult új épület építése esetén: 6,0 m |
szélesség /m/ | 45,0 100,0 5000 m2 | |
Telekalakítás | mélység /m/ | |
telekméret /m2/ | ||
előkert oldalkert hátsókert | 10,0 m 20,0 m a temetővel, 5,0 m a lakóterülettel határos telekhatártól mérten 10,0 m |
19. Gazdasági terület
20.§
- A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:
- kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
- egyéb ipari terület Gipe
20. Kereskedelmi, szolgáltató terület
21. §
- A kereskedelmi, szolgáltató területen kereskedelmi, szolgáltató, raktározó és jelentéktelen mértékben zavaró hatású termelő létesítmények építhetők.
- A Gksz jelű övezetben a gazdasági épületben a tevékenység folytatásához szükséges legfeljebb egy lakás létesíthető.
- Övezeti előírások
Az építési hely | elhelyezkedése | szabadon álló | szabadon álló | szabadon álló |
Beépíthetőség | legnagyobb beépítettség /%/ | 30% | 30% | 30% |
legkisebb zöldfelület % | 40% | 40% | 40% | |
Épület | legnagyobb épületmagasság /m/ | 8,0 m | 6,0 m | 6,0 m |
legkisebb | szélesség /m/ | - | 60,0 m | 50,0 m |
kialakítható | mélység /m/ | - | 90,0 m | 70,0 m |
telekméretek | telekméret /m2/ | 2000 m2 | 6000 m2 | 3500 m2 |
Egyéb | Ipari, kistermelői, kereskedelmi raktározási, szolgáltatások épületei, építményei építhetők. |
- A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel,
- közüzemi ivóvízvezetékkel,
- közműves szennyvízvezetékkel
A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.
- A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
- kötelező hulladékszállítás,
- kötelező szennyvízcsatorna rákötés.
(6) A kereskedelmi, szolgáltató terület telkein, ahol az SZ-J terv jelöli 10,0 m szélességű takaró-védőfásítást kell létrehozni. A védőfásítás háromszintű növényzetből álljon – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – tömör zárású legyen. A fásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajok alkossák.
Az iparterület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.
21.Egyéb ipari terület
22.§
- Az övezetben kis és közepes méretű vállalkozások számára alakíthatók telkek, építhetők épületek.
- Az ipari területen raktározási, termelési építmények építhetők. Lakás nem építhető.
- Övezeti előírások:
övezeti besorolás | |
beépítési mód | szabadon álló |
megengedett legnagyobb beépítettség: | 50% |
kialakítandó legkisebb zöldfelület | 30% |
megengedett legnagyobb épületmagasság | 9,0 m |
kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ mélység /m/ telekméret /m2/ | 50,0 m 100,0 m 5000 m2 |
építési hely határai: előkert /m/ oldalkert /m/ hátsókert /m/ | 10,0 m 10,0 m 10,0 m |
övezeti besorolás | ||
beépítési mód | szabadon álló | szabadon álló |
megengedett legnagyobb beépítettség: | 50% | 50% |
kialakítandó legkisebb zöldfelület | 30% | 30% |
megengedett legnagyobb épületmagasság | 6,0 m | 9,0 |
kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ mélység /m/ kialakítható legkisebb-legnagyobb telekméret /m2/ | - - 1500 m2 3000 m2 | - - 5000 m2 10000 m2 |
építési hely határai: előkert /m/ oldalkert /m/ hátsókert /m/ | 10,0 m 5,0 m 10,0 m | 10,0 m 10,0 m 10,0 m |
ütemezés | Első ütemben az SZ-J terven KöuKp+GYA jellel jelölt terület és az SZ-J terven eltérő ütemezésű területek határa vonal közötti terület építhető be. | Első ütemben az SZ-J terven KöuKp+GYA jellel jelölt területtel határoltan alakítható ki telek és építhető be, melynek feltárását a KöuTe jellel jelölt útról kell biztosítani. |
Az övezetek fennmaradó részein telket alakítani akkor lehet, amennyiben az első ütemben maximálisan kialakítható telkek legalább 35 %-ára építési engedéllyel rendelkeznek. | ||
egyéb | A területeken az R. 23 § 2, bekezdésében foglaltakon túl az alábbi TEÁOR kódú tevékenységek és az ezeknek megfelelő típusú épületek építhetők: 1531-1533, 1543-1562, 1581-2052, 2416, 2430, 2521-3663, 4511-5274, 6312, 6321, 6340, 7110-7320 |
övezeti besorolás | |
beépítési mód | szabadon álló |
megengedett legnagyobb beépítettség: | 50% |
kialakítandó legkisebb zöldfelület | 30% |
megengedett legnagyobb épületmagasság | 9,0 |
kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ mélység /m/ kialakítható legkisebb-legnagyobb telekméret /m2/ | - - 10000 m2 |
építési hely határai: előkert /m/ oldalkert /m/ hátsókert /m/ | 10,0 m 10,0 m 10,0 m |
- Az ipari terület telkeit el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel,
- közüzemi ivóvízvezetékkel,
- közműves szennyvízvezetékkel,
A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.
- A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület,
- kötelező hulladékszállítás,
- kötelező szennyvízcsatornára rákötés.
- Az ipari területek SZ-J terven jelölt területein meglévő telephely esetében legalább 10,0 m, újonnan kialakításra kerülő telephely esetében legalább 15,0 m szélességű takaró-védőfásítást kell létrehozni az Sz-J terven jelöltek szerint. A védőfásítás háromszintű növényzetből álljon – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – tömör zárású legyen. A fásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajok alkossák.
Az iparterület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.
22. Különleges terület
23. §
- A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint
- egykori lokátor állomás Klk
- A különleges terület telkeit el kell látni:
- közműves villamosenergia vezetékkel,
- közműves szennyvízvezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel,
- az egykori lokátor állomás területét legalább zárt szennyvíztárolóval
- a telkekről csapadékvíz a közterületre nem vezethető.
Fejezet
Beépítésre nem szánt terület
23. Különleges terület
24. §
- A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:
- temető terület KbT
- sportterület KbSp
24. Temető terület
25. §
- A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
- Övezeti előírások:
Beépítési mód: szabadon álló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,0 m
Alakítható telek: kialakult
Építési hely határai: minden telekhatártól 20,0 m.
25. Sportterület
26. §
- A sportterületen a községi sportpálya és a sporttal kapcsolatos kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
- Övezeti előírások:
Beépítési mód: szabadon álló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 5%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,0 m
Alakítható telek: szabályozási terv szerint
Építési hely határai: a telekhatároktól 10,0 m
26.Közlekedési és közműterület
27.§
- A közlekedési és közműterületek besorolása a sajátos használat szerint:
- közútterület KÖu
- közműterület Köm
- Közúti terület az SZ-J tervlapon KÖu jellel ellátott terület.
- A közúti terület szabályozási szélességeit az SZ-J terv tartalmazza a következők szerint:
- a tervezett, illetve módosított szabályzási szélességet számadat jelöli
- a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”
- Az SZ-J tervlapon KÖu jellel ellátott közlekedési terület közlekedéshálózatban betöltött szerepe szerinti besorolása:
- Országos közúthálózatba tartozó utak
- országos mellékút KÖuM
- II. rendű főút KÖuF
- Helyi utak
- települési mellékút (településközi út) KÖuTE
- mezőgazdasági út KÖuMG
- kiszolgálóút KÖu
- gyalogút KÖuGYA
- gyalogos és kerékpáros út KÖuKP+GYA
- A közutak területén az 1. függelékben ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.
- Újrónafő közigazgatási területén a nem az országos közúthálózatba tartozó utakat az alábbi tervezési osztályba soroltak.
- Külterületi utak
- Jánossomorja - Újrónafő - Mosonmagyaróvár települési mellékút: K.VIII.A.60
- Császárrét. 86. sz. főút települési mellékút: K. VIII.A.60
- Belterületi utak
ba) Kiszolgáló utak, tervezett kiszolgáló utak
- B. VI. d. A,B. 40
bb) Gyalogutak
- B. X.
- Közúti zöldfelület az SZ-J tervlapon KÖuZ jellel ellátott terület.
- A közúti zöldfelület a közutak azon, nem gépjárműves közlekedésre szánt területe, melyen a közlekedést nem akadályozó növényzet telepíthető.
- Közterületi parkoló az SZ-J tervlapon KÖuP jellel ellátott terület.
- Közműterület a Köm jellel jelzett terület:
- a vízműkutak számára kijelölt terület Köm vízmű jellel ellátott telek területe.
- a víztorony számára kijelölt terület a Köm víztorony jellel ellátott telek területe.
- a szennyvízátemelők számára jelölt terület a Köm szennyvízátemelő jellel ellátott telek területe.
- a gázfogadó számára jelölt terület a Köm gázfogadó jellel ellátott telek területe.
27. Zöldterület
28. §
- A zöldterületek besorolása sajátos használat szerint
- közpark Zkp
- díszkert Zdk
- játszótér Zjt
- A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel kell beültetni.
- A zöldterületek telkén épület nem építhető, azon kerti melléképítmények, szobrok, köztéri tárgyak helyezhetők el. A meglévő épület bővítést nem eredményező felújítása lehetséges.
28. Erdőterület
29.§
- Az erdőterület besorolása sajátos használat szerint
- Védelmi erdő Ev
- Gazdasági erdő Eg
- Egészségügyi szociális erdő Ee
- Erdőterület az SZ-J terven akként jelölt terület.
- §
- A védelmi erdő övezetében épület nem építhető.
31. §
- A gazdasági erdő övezetben az erdőműveléshez szükséges építmények 0,5%-os beépítettséggel, 4,5 m-es megengedett legnagyobb épületmagassággal építhetők az erdei kilátó, magasles kivételével.
32. §. (1)Az egészségügyi erdő övezetben az erdei pihenést, testedzést szolgáló melléképítmények építhetők.
29. Vízgazdálkodási terület
33. §
- Vízgazdálkodási terület az SZ-J terven V jellel jelölt terület.
30. Mezőgazdasági terület
34. §
- Az általános mezőgazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint
- általános mezőgazdasági terület Má
- gazdálkodási terület MáG
- gyepgazdálkodási terület MáGyep
35.§
- Az általános mezőgazdasági terület övezetben épület nem építhető.
36.§
- A mezőgazdasági gazdálkodási terület növénytermesztésre szolgál. A területen lakóépület, valamint nagy energia- és vízfogyasztású, nagy külső forgalmat indukáló építmény nem helyezhető el.
- Birtokközpont az SZ-J terven MáG1 jellel jelölt területen alakítható ki.
37. §
- A gyep művelési ágú területeken épület nem, állattartó karán, szénatároló építhető.
31. Közműellátás
38. §
- A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
- térszín alatt:
- ivóvíz vezeték
- szennyvíz vezeték
- gázvezeték
- távbeszélő földkábel
- térszín felett:
- telefon vezeték
- kábel TV vezeték
- nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok
- A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell.
- A közműves ivóvíz hálózatot az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló jogszabályban előírtak figyelembevételével kell kialakítani.
- A vízvezeték-hálózatot körvezetékes módon kell kiépíteni.
32.Hatályba léptető és záró rendelkezések
39.§ Ez a rendelet az elfogadást követő napon lép hatályba.